Képzés

Az akitákról rengeteg tévhit kering az interneten. Buták, nehezen képezhetőek, nem való nekik a kutyaiskola…

Az akita kissé eltér a többi fajtától, de cseppet sem buta. Teljesen más hozzáállást igényel, mint például egy németjuhász vagy egyéb munkakutya. Az akita szeretetből engedelmeskedik gazdájának, nem azért mert fél a büntetéstől, ezt mindig vegyük figyelembe.

Természetéből adódó makacssága miatt nevelése következetességet és magabiztosságot igényel. Ha egyszer valamit megtiltunk, azt máskor se engedjük meg, állítsuk fel számukra a határokat és tartassuk be azokat.

Ne büntetésekkel próbáljuk engedelmességre bírni kedvencünket, ez csak erőteljes makacsságot és lázadást fog kiváltani belőle. Ő akkor fog értünk bármit megtenni, ha szeretettel és nagy türelemmel fordulunk felé. Képzésünk szempontjából a jutalmazásos módszert részesítjük előnyben. A megfelelő viselkedést vagy a parancs teljesítését különböző falatokkal jutalmazzuk, ha pedig nem csinálja meg amit kérünk tőle, elfordulunk és abbahagyjuk a gyakorlást.

A fajta igényli a szellemi lefárasztást, szívesen tanulnak meg különféle trükköket, vesznek részt kutyás sportokban. Büntetést kizárólag viselkedésbeli problémánál ajánlatos alkalmazni, például túlzott agresszió, asztalról való lopás stb. A feladatokat, amiket kérünk tőle, vagy jutalmazzuk, vagy nem, de ha ebben az esetben is büntetni próbálunk, csak elmegy az egésztől a kedve.

Makacsságuk mellett gyakran felülbírálhatják döntéseinket, képesek az önálló gondolkodásra, ezért fontos, hogy meglegyen a gazdi felé irányuló tisztelet, melyet dominancia gyakorlatokkal és határozott fellépéssel tudunk elérni.

Az első évben nagy hangsúlyt kell fektetni mind a szocializációra, mind a képzésükre. Jellemzően idegen kutyákkal nem jönnek ki túl jól, ezen a kölyökkori szocializáció, a kutyaóvoda és kutyaiskola rengeteget változtathat. Ajánljuk, hogy minél több zsúfolt helyre látogassanak el a gazdik, vigyék magukkal mindenhová, ahová csak lehetséges, így a későbbiekben biztosan nem lesz semmi problémánk.

Az akita viselkedése nagyban függ az elvárásainktól. Attól függetlenül, hogy egy belvárosi séta során kedves és barátságos az idegenekkel, az otthonát rendkívül vehemensen képes őrizni. A szoros kutya-gazdi kapcsolat következményeként felismeri az adott szituációkat és annak megfelelően cselekszik.

Ha kutyánkat otthon képezzük, megfelelő kutyás tapasztalatokkal rendelkezünk, és minden szükséges dolgot meg tudunk neki tanítani, akkor se vessük el azonnal a kutyaiskola ötletét.

Hiszen a kutyaiskola képes egy olyan dolgot is adni, amit mi nem tudunk biztosítani kedvencünknek, mégpedig a változatos környezetet, idegen embereket és kutyákat, mely elengedhetetlen része a szocializációnak. Hiába viselkedik kutyusunk az otthoni kutyákkal kedvesen és barátságosan, attól még lehet hogy az idegen kutyákat nem viseli túl jól. Ezenkívül remek sportolási lehetőséget, és közös programot jelent egy-egy kutyaiskolai foglalkozás.

A kutyaiskola megválasztása nagy körültekintést igényel, hiszen ha rosszul választunk, több kárt okozunk mint, hasznot. Látogassunk egy kutyusunkkal együtt a kiválasztott intézménybe, nézzük meg hogy érzi magát az adott közegben és miről is szól pontosan az oktatás, csak kiképzésről, vagy nagy hangsúlyt fektetnek a szocializáció és kutyakommunikáció fontosságára is. Csak olyan iskolát válasszunk, ahol pozitív megerősítéssel dolgoznak, és van lehetőség a kutyák póráz nélküli közös játékára. A legjobb, ha már volt dolguk akitákkal 🙂

Bármilyen furcsa, az akiták kissé másképp kommunikálnak mint a többi nem japán fajta. Ebből sokszor alakulhat ki nézeteltérés. Ők nem szeretik ha valaki vehemensen betör a privát szférájukba és rögtön az arcukba mászik. Kutyák összeismerkedtetése során érdemes hátulról közelíteni, és kerülni a szemtől szembe kontaktust, hiszen az náluk már a második fázik.

Néhány tanács a szoros kapcsolat kialakítása érdekében:

  • Ha kimegyünk egy kapun vagy ajtón, mindig mi menjünk elől, ne a kutyánk. Ha nagyon tolakszik, ne pórázzal rángassuk vissza, hanem ültessük le, haladjunk el előtte és hívjuk utána magunkhoz.
  • Próbáljunk meg póráz nélkül dolgozni, ha valamit meg akarunk tiltani, ne elrángassuk onnan, hanem legyen egy megfelelően berögzült tiltószó amire engedelmeskedik.
  • Már kiskorától kezdve nyúlkáljunk a táljába mikor eszik, akár vegyük is el tőle a kaját, aztán adjuk vissza. Soha nem reagálhat erre morgással, hisz mi vagyunk a vezetők, tőlünk függ mikor ehet.
  • Próbáljuk ki a “japán vacsorát”, melynek lényege, hogy törökülésben helyet foglalunk a szőnyegen, és elkezdünk enni. A kutyusunk valószínűleg megpróbál majd kunyerálni, de nekünk el kell érnünk azt felállás nélkül, hogy zavarjon minket.
  • Ne ismételjük a parancsszavakat, legyünk mindig következetesek.

Ajánlott szakirodalom:

Korom Gábor- Neked Ugatok

Cesar Millan összes könyve

Jan Fennel – Kutyapszichológia