Felelősségteljes tenyésztő vs szaporító?

Felelősségteljes tenyésztő:

  • Kiállításokra, kutyaiskolába és egyéb kutyás rendezvényekre jár
  • Tagja kutyás szervezeteknek, klubboknak
  • Kutyái minőségét igazolják kiállítási és tenyészszemle eredményeik, munkára való alkalmasságuk (munkakutyák esetében) bizonyított
  • A kölykök törzskönyvén számos Champion/munkavizsgás őst találunk, soha nem tenyészt és kínál eladásra törzskönyv nélküli kölyköket
  • Támogatja a menhelyeket, tudja, hogy tevékenységével elkerülhetetlenül maga is szerepet játszik a kutyák túlszaporodásában, ezért nagy gondossággal választja ki a megfelelõ gazdit a kennelébõl származó kutyáknak
  • Jól ismeri a tenyésztett fajtát, annak minden előnyös, illetve hátrányos tulajdonságát és ezekről nyíltan beszél a látogatóinak. Tudja milyen egészséggel kapcsolatos problémák merülhetnek fel az adott fajtára jellemzően. Kutyái szűrtek és mentesek a fajtára jellemző örökletes                      betegségektől, valamint a fedezőkanokat is a fentiek figyelembevételével választja ki
  • Ellátja látogatóit tanácsokkal a szobatisztaság elérésenek legjobb módszereiről, a kiképzés, a szocializáció, az egészségmegőrzés eszközeiről. Otthon van minden a kutyákkal és a tenyésztett fajtával kapcsolatos témában
  • Felajánlja segítségét és bármikor szívesen ad tanácsot a hozzáfordulóknak
  • Kérésünkre referenciákat tud felmutatni
  • Jól ismeri a kölykök felmenőit
  • Folyamatosan érdeklődik a tőle származó kutyák hogylétéről, gyűjti az információkat a felmerülő egészségügyi problémákról
  • Azért tenyészt, hogy egyre jobb kutyákat tenyésszen, javítsa a vérvonalát és a fajtát
  • Csak ritkán, alkalmanként kínál eladásra kölyköket, nem üzlet számára a tenyésztés, a minőség a fontos számára nem pedig a mennyiség
  • Csak a fajtastandardnek megfelelő, minősített kutyákat használ tenyésztésre
  • Csak jó idegzetű kutyákat fog tenyésztésbe
  • Csak második életévüket betöltött kutyákkal tenyészt, azokkal is csak limitált alkalommal
  • A fedezőkanok kiválasztása, azok minõsége alapján történik, így akár az ország legtávolabbi sarkában vagy más országban is él, a komoly tenyésztő időt, pénzt nem sajnálva elviszi hozzá szukáját (ha van is saját fedezőkanja, csak alkalmanként használja saját szukáihoz)
  • A szükséges teszteket (fajtánként különbözhet, de leginkább a csípőízületi diszplázia, illetve a szem örökletes betegségeinek kiszűrésére) kutyáin elvégezteti
  • A kiskutya után érdeklődők sok esetben egy várakozó listára kerülnek
  • A kicsik ára természetesen fajtánként más és más és persze egy ritka, vagy éppen divatos fajta kölykeiért is többet kérnek a tenyésztők. Egy elismert kennelből származó, kiállításra-tenyésztésre vásárolt minőségi kiskutya ára lehet akár több százezer forint is. Általánosságban                     elmondható, hogy 250 ezer forint alatt nem igen várhatunk jó minőséget. Gondoljunk csak bele, hogy egy jó tenyésztő nem kevés pénzt invesztál bele tenyészszukája felnevelésébe, kiállításokon való bemutatásába, a szükséges tesztek elvégeztetésébe és ezen felül elutazik akár             1500-3000 km-ert is a kiválasztott kanhoz és ott nem kis összeget fizet ki a kan gazdájának a fedeztetésért. Az anyakutyát jó minőségű eledellel eteti, a kicsiket születésük után maximális ellátásban részesíti, nem “spórolja ki” belőlük az “anyagot”
  • A kölyköket adásvételi szerződés aláírásával, garanciával adja át az új tulajdonosnak
  • Nem tart több kutyát, mint amennyire ideje, pénze van és amennyit megfelelően el tud látni, és ami talán a legfontosabb, amennyit szeretni tud. A kutyák tiszták, “jólfésültek”, szemmel láthatóan egészségesek és jókedvűek
  • A kiskutyák szüleit szívesen megmutatja, ha a papakutya nem kennelében él, fotót mutat róla
  • Jó minőségű kutyatáppal eteti kölyök és felnőtt kutyáit
  • Elővigyázatos a kölykök egészségét veszélyeztető betegségekkel szemben, ezért a látogatóknak le kell venniük a cipőjüket, kezet kell mossanak mielőtt a kicsikkel találkoznak. Ha a kicsik már a szabadban vannak ne csodálkozzunk, hogy ha nem léphetünk be a számukra elkerített            területre
  • A kiskutyákat minimum 9-10 hetes korukig anyjukkal és testvéreikkel hagyja. Ez alatt az idő alatt a kölykök nagyon sok mindent tanulnak anyjuktól és sok tapasztalatot szereznek a testvéreikkel folytatott játék során
  • A tenyésztő gondot fordít a kicsik szocializációjára, gyakran kézbe veszi őket, különböző zajokkal, tárgyakkal ismerteti meg őket. Hozzászoktatja őket a fésüléshez, ahhoz, hogy megvizsgálja a fogaikat, gyakran még a kiállítási tréninget is megkezdi a kölykökkel.
  • Nem ad el egyidőben két kölyköt egy kezdő kutyásnak
  • Kérdéseket tesz fel az érdeklődőknek. Érdekli, hol és hogyan akarják majd tartani a kutyát, ki fogja majd gondozni, sétáltatni stb.


Szaporító

  • Nem viszi kutyáit kutyaiskolába, nem mutatja be őket kiállításon, tenyészszemlén
  • Nem érdekli komolyabban a “kutyás világ”
  • Kutyái bár fajtatiszta kutyák, minőségük kétséges, hiszen soha nem voltak bemutatva kutyakiállításon
  • A kölykök törzskönyvén elvétve találunk kiállításgyőztes vagy munkavizsgás ősöket, esetleg nincs is a kicsiknek törzskönyvük
  • Hisz abban, hogy mivel minden kölyköt elad, tevékenységével nem járul hozzá az életüket menhelyen végző kutyák egyre magasabb számához
  • Nem ismeri különösebben a fajtát, gyakran azzal sincs tisztában, hogy a fajtán belül milyen genetikai problémákkal találkozhat, így a fedezőkanok kiválasztásánál sem veszi fontolóra ezeket a szempontokat
  • Saját véleménye van a felsorolt témákkal kapcsolatban, ami nem igazán esik egybe a szakértők véleményével, nem veszi a fáradtságot, hogy olvasson, képezze magát a kutyákkal kapcsolatban
  • Maximum egy “Viszlát” esetleg egy “Sok szerencsét” telik tőle
  • Nincsenek referenciái, hiszen azt sem jegyzi fel, hogy a tenyészetében született kölykök hova kerülnek
  • Az anya illetve az apa kutyán kívül nem ismeri a kicsik törzskönyvén szereplő kutyákat
  • A kölyök eladása után nem törődik a kicsik sorsával
  • A tenyésztés számára pusztán anyagi forrás
  • Folyamatosan kínál eladásra kölyköket, gyakran elsősorban kereskedőknek termel
  • Gyakran kínálja eladásra ugyanazon szülőpár kölykeit (leginkább közeli, olcsó fedezőkanokat használ)
  • A tenyésztésbe fogott kutyák ritkán felelnek meg a fajta standardnek
  • Egészen fiatal kutyákat is tenyésztésbe fog, akár egymást követő tüzeléseket is kihasználva
  • A fedezőkanok kiválasztása elsősorban anyagi és kényelmi megfontolás alapján történik – olcsó legyen, közel legyen (ha van saját fedezőkanja leginkább azt használja)
  • Kutyáit nem veti alá a szükséges teszteknek (hiszen nem kevés pénzbe kerülnek!), így könnyen meglehet, hogy betegségekkel terhelt vagy hordozó állatokat tenyészt
  • A kiskutyákat születésük után gyakran internetes hirdetésekben hirdeti. Magyarországra jellemzően a Jófogáson is sok hirdetést találunk, amely felkeltheti gyanúnkat, hogy szaporítóval állunk szemben. Legyünk fokozottan óvatosak, ha hasonló szöveget látunk: “folyamatosan                       kaphatók”, “műszaki cikkre cserélhető”, stb
  • Egy szaporítót egyetlen szempont vezérel, minél kevesebb költséggel felnevelni az almot, akár az anyakutya lestrapálása árán is és gyorsan eladni őket.
  • Az ilyen kennelekben 30-100 ezer forint körül is kaphatunk kiskutyát
  • Itt nem kell aláírnunk semmiféle szerződést, még a nevünket sem szükséges megmondanunk – ezt az embert nem érdekli mit szándékozunk tenni a kiskutyával, csak fizessük ki az árát
  • A szaporítók kennelei többnyire túlzsúfoltak, a kutyák láthatóan ápolatlanok. A kutyák gyakran betegnek, rosszkedvűnek tűnnek.
  • Gyakran vonakodva vagy egyáltalán nem mutatja meg a kölykök szüleit.
  • Olcsó, gyenge minőségű táppal eteti kutyáit, sokszor a kölykök is a felnőtteknek való eledelt kapják
  • Semmilyen elővigyázatosságot nem tapasztalunk, sőt a kiskutyákat szinte a kezünkbe nyomja
  • Már hat hetesen eladásra kínálja a kicsiket, s biztosít bennünket róla, hogy “már egyedül esznek”
  • A kölykök etetésén, tisztántartásán kívül nem nagyon foglalkozik a kicsikkel. Sok esetben az idegen ember látványától a kölykök megijednek, elszaladnak
  • “Két legyet egy csapásra” – ez a legjobb kifejezés
  • Nem tesz fel kérdéseket a kiskutya jövőjét illetően, nem érdekli a sorsuk.


Forrás: Zajáné Nagy Teodóra, www.szanhuzoklub.hu